A Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány szervezésében, a LONGEVITY INTERREG Projekt keretében került sor a „Digitalizáció és AI az idősgondozás szolgálatában” című szakmai konferenciára 2026. március 26-án, a XV. kerületi Polgármesteri Hivatal Dísztermében.

A rendezvény célja az volt, hogy gyakorlatorientált módon mutassa be, milyen szerepet tölthet be a digitalizáció és a mesterséges intelligencia az idősgondozás jelenében és jövőjében. A konferencia központi üzenete szerint a technológia nem a személyes gondoskodás helyettesítője, hanem annak támogató eszköze lehet, amennyiben felelősen, szakmai kontroll mellett és az emberi méltóságot szem előtt tartva alkalmazzuk.

Az eseményen intézményvezetők, szakmai vezetők, szociális és egészségügyi szakemberek, valamint az idősgondozásban alkalmazható digitális megoldások fejlesztői és szolgáltatói vettek részt. A résztvevők olyan kérdéseket jártak körül, mint az AI mindennapi intézményi működésben betöltött szerepe, az adatgyűjtés és adatértelmezés lehetőségei, a dokumentációs terhek csökkentése, a gondozói munka támogatása, valamint a szakmai, jogi és etikai határok meghatározása.

A programot Cserdniné Németh Angéla a Budapest XV. Kerületi Önkormányzat polgármestere nyitotta meg, aki köszöntőjében a méltó idősödés kihívásait a LONGEVITY projekt célkitűzéseinek tükrében emelte ki.

A konferencia előadásai átfogó képet adtak az idősgondozás aktuális kihívásairól és a már ma is elérhető digitális válaszokról. A Göncz Árpád Szociális Intézmény működését bemutató előadás rávilágított arra, hogy a szociális ellátás sokszereplős, összetett rendszer, amelyben az idősek, fogyatékossággal élő személyek, családok, betegek és hajléktalan személyek támogatása összehangolt szolgáltatásszervezést igényel.

Az egészségügyi megközelítést az okoseszközök és viselhető technológiák szerepéről szóló előadás képviselte. Ennek egyik fontos tanulsága az volt, hogy az okosórák, applikációk és szenzoros eszközök nem helyettesítik az orvosi diagnózist, ugyanakkor értékes adatforrásként segíthetik a kockázatok korai felismerését, a prevenciót és a beteg–orvos kommunikációt.

Kiemelt téma volt az adatvédelem és a hatósági megfelelés is. Az idősotthonokban nagy mennyiségű személyes és egészségügyi adat keletkezik, ezért a digitális megoldások bevezetése csak megfelelő adatvédelmi tudatossággal, naprakész szabályzatokkal, kontrollált hozzáférésekkel és rendszeres belső ellenőrzéssel lehet biztonságos és jogszerű.

A gyakorlati technológiai megoldások között bemutatásra került korszerű nővérhívó rendszer, intézményi adminisztrációt támogató szoftver, AI-alapú beosztástervezési lehetőség, valamint kameramentes, szenzoros idősfelügyeleti rendszer is. Ezek közös célja, hogy csökkentsék az adminisztratív terheket, gyorsítsák a reagálást, támogassák a gondozók és ápolók munkáját, valamint növeljék az ellátottak biztonságát.

A konferencia egyik fontos következtetése, hogy a digitalizáció akkor jelent valódi előrelépést az idősgondozásban, ha nem öncélú fejlesztésként jelenik meg, hanem a mindennapi szakmai munka támogatásaként. A technológia lehetőséget ad az ellátott idős személy, a hozzátartozók, a szociális szakma, az egészségügyi szakemberek és az intézményvezetés közötti hatékonyabb kommunikációra.

A LONGEVITY INTERREG Projekt keretében megvalósult szakmai konferencia hozzájárult ahhoz, hogy az idősgondozás szereplői közösen gondolkodjanak a digitális átállás lehetőségeiről, kockázatairól és felelős alkalmazásáról. A rendezvény megerősítette: az idősgondozás jövője nem a technológia és az emberi gondoskodás szembeállításáról szól, hanem azok tudatos, etikus és emberközpontú összekapcsolásáról.