Dr Radics Judit pszichiáter, alvásszakértő főorvos

Mit jelent a „szezonális hangulatzavar „?

Az őszi, korai sötétedés depresszióhoz vezethet

Úgy tűnik, idén meglehetősen szerencsénk van : bár elmúlt hetekben bár voltak hideg napok, mégis elég sokat süt nap, világosak a délelőttök, koradélutánok. Azonban a napfény mennyisége mégiscsak csökken, és – különösen az óravisszaállítás óta – a nappalok rövidülése és az éjszakák hosszabbodása  az aktív társadalmi életet élő emberekre is hatással van. Október-november táján sokkal korábban besötétedik, amire a legtöbben kényelmességgel, hamarabb bekövetkező elfáradással reagálunk, sokan pihennek le korábban, és egyértelműen  érzik, hogy kevésbé aktívak, mint nyáron. Ez egy pontig teljesen természetes -, az emberi szervezet ilyenkor tényleg több pihenést igényel, és igyekszik az energiával takarékoskodni. Ősszel-télen általában az étvágyunk is megnő, főleg a magasabb kalóriatartalmú ételek megkívánása formájában -, ennek a régi hagyománynak  a  Márton napi libavacsorák hagyományőrző megnyilvánulásai.

A megnövekedett alvásigény, a fokozott étvágy, a kevésbé aktív életforma egy pontig tehát ősszel és télen szinte természetesnek mondható, azonban ha ez egy bizonyos mértéket meghalad, és kifejezett passzivitásba, kedvetlenségbe, tétlenségbe csap át, nehezen meg a napi munka ellátása, vagy akár a munkahelyi teljesítmény is romlik, akkor már gondok lehetnek belőle. Időzavar állhat elő, és nem sikerül a napi feladatok végére jutni. Mindez rendkívül kínzóan hathat, úgyhogy komoly stresszhez, és ennek nyomán valódi depresszió kialakulásához vezethet. Ezt a tünet-együttest Szezonális Affektív Betegségnek – közismertebb nevén – téli depressziónak nevezzük, és a depresszív problémák sajátos, évszakhoz kötött altípusát jelenti. Milyen gyakori is a probléma előfordulása? A panaszok súlyos formában  az átlagemberek  2-5 %-át érintik,  de már kisebb-nagyobb stresszt és mindennapi lelki szenvedést  11 %-uknak okoz. Az évszakhoz kötött jelleg abban is megnyilvánul, hogy minden évben, adott hónapban – ez általában az október vége-november-december – rendszeresen visszatérnek a tünetek. Igen gyakori és előtérben álló tünet lehet az alvás mennyiségének megnövekedése : a délutáni, a sötétedés beálltával párhuzamosan jelentkező álmosság, és korai lepihenés, vagy az akár napközben is jelentkező kifejezett alvásigény. Sokan akármilyen korán fekszenek is le, reggel nehezen tudnak kibújni az ágyból. Az állandó eszegetés – főleg cukros, zsíros, nagy kalóriatartalmú ételek megkívánása -–kellemetlen következménye lehet a testsúly gyarapodása. Vannak, akiknek  határozottan nehezére esik a mozgás, állandóan fáradtnak érzik magukat, nehezükre esik a koncentrálás, kezdeményezőkészségüket, kreativitásukat elvesztik, semmi nem érdekli őket, rossz a hangulatuk. A rossz hangulat – mely gyakran inkább jellemzi a délelőtti órákat – egyébként nemcsak fáradtságban nyilvánulhat meg, de a depressziós emberek gyakran válnak pesszimistákká, ingerlékenyek, nehezen hoznak döntéseket, állandóan halogathatnak dolgokat. Az évszakhoz kötött hangulatzavarral küszködők tünetei évről évre, az év adott időszakában rendszerességgel visszatérnek. A  tudomány legújabb kutatásai szerint ezek a panaszok az ún. circadián ritmus kibillenésével magyarázhatóak. A fáradékonyság azonban testi betegség jelenlétére is utalhat – például vérszegénység, pajzsmirigy-működészavar, szívproblémák -, leghelyesebb egy alapos belgyógyászati kivizsgálással kezdeni. Ha ennek eredménye negatív, és a fenti panaszok fennállnak, úgy nagy valószínűséggel évszakhoz kötött depressziós epizód áll fenn. A panaszokra jellemző, hogy a napfényes órák számának növekedésével párhuzamosan – általában áprilisban, májusban – a tünetek megszűnnek, addig azonban igen sok szenvedést, és a teljesítménycsökkenés miatt valódi hátrányokat  okozhatnak. Emiatt célszerű a megfelelő terápiát igénybe venni, mely 1-2 héten belül a fáradtság, kedvetlenség, lehangoltság, passzív viselkedés megszűnéséhez vezet.

A gyógykezelés elsősorban megfelelő depresszió elleni gyógyszerek alkalmazását jelenti, melyeknek széles skálája áll a hatékony terápia rendelkezésére. Az utóbbi időben ezen antidepresszáns – hangulatjavító – készítményeknek egy új hatásmechanizmusú csoportja is kifejlesztésre került, mely a szezonális hangulatzavarban felborult aktivitású biológiai óra működését állítja helyre, és ezáltal javítva a közérzetet és hangulatot.