Horkolás – kellemetlen, zavaró probléma vagy betegség?

Gyakran humor forrása a horkolás – de csak azok számára, akik nyugodtan, csendesen alvó partner mellett töltik az éjszakát. A horkolás általában a hálótárs számára jelent nyilvánvalóan zavaró problémát, nem ritkán nála is alvászavart okozva. Előfordul, hogy a partnerek “szégyellik”, hogy ők nem tudnak aludni, “bennük van a hiba”, hogy nem tudnak alkalmazkodni a “háttérzajhoz”. Persze sokszor nem halk szuszogásról, egyenletes “szürke zajról” van szó, hanem változó hangerejű, rendszeresen előforduló légzésszünettel járó hangjelenségről. A légzésszünet különösen riasztó lehet a partner számára, aki ekkor kétségbeesve próbálja rázni, megmozgatni, megfordítani a horkolót, s ez a manőver gyakran sikerrel is jár, majd hatalmas horkantással újra indul a “koncert”…
De miért lényeges erről beszélnünk? A hangos, egyenetlen, légzésszünettel járó horkolás az alvási apnoe szindróma egyik vezető tünete lehet, mely számos, súlyos következményes – és kísérőbetegséggel járhat együtt. Egy másik igen lényeges tünete az úgynevezett “hiperszomnia”. Hiperszomniáról akkor beszélünk, ha a páciens vezető tünete a túlzott nappali aluszékonyság, mely nem a normálisan is tapasztalható, fiziológiás álmossági időszakokban (pl. kora délután) jelentkezik, hanem bármikor, és bizonyos esetekben látszólag jól megtartott (elegendő idejű) éjszakai alvás mellett jön létre jön létre. A beteg nehezen vagy egyáltalán nem tudja leküzdeni alváskésztetését, és önmaga és környezet számára is veszélyeztető helyzetekben elaludhat. Az alvási apnoes betegek gyakran elalszanak autóvezetés közben is, s ekkor döbbennek rá, hogy szakemberhez kell fordulniuk.

A felső légutak elzáródásával járó, úgynevezett obstruktív alvási apnoe szindróma tipikusan a középkorú, elhízott férfiak betegsége, de fiataloknál is előfordulhat. Nők körében elsősorban a menopauza után jelentkezik. A légáramlás nehezítettségében anatómia, alkati tényezők is szerepet játszanak, s bizonyos betegségek fennállása esetén gyakrabban fordul elő. Súlyosbító tényezők közé tartozik egyes gyógyszerek (altatók, nyugtatók) és alkohol használata, a hátonfekvés. Ez utóbbi inkább az enyhébb esetekben fordul elő, ilyenkor megmozdítva a partnert, megszűnhet a horkolás (ezt megelőzendő, egyesek teniszlabdát varrnak a pizsama hátára). Gyakori panaszok közé tartozik még a nyugtalan alvás, az éjszakai izzadás, reggeli fejfájás és szájszárazság, koncentráció-zavarok, teljesítménycsökkenés. A páciensek ingerlékenyek, lehangoltak lehetnek, depressziósnak tűnnek. Ritkább tünetek közé tartozik az éjszakai fulladásérzés, légszomjérzés. Előfordulhatnak potenciazavarok, libidócsökkenés, vagy ágybavizelés is. Az elhízás mellett – mely a felső testfélen is megjelenti- gyakran elmondják a páciensek, hogy a nyakbőségük megváltozott, nagyobb méretű ingre van szükségük.

Az apnoe következményes- és kísérőbetegségei közé tartoznak a különböző szív-és érrendszeri betegségek (magas vérnyomás, szívritmuszavarok, szívelégtelenség, szívinfarktus agyvérzés), és a cukorbetegség. Alvási apnoes betegekben kétszer gyakoribb a magas vérnyomás, háromszoros a szívbetegségek és négyszeres az agyvérzés kockázata az átlagpopulációhoz képest.

Az apnoe diagnosztikájához általában speciális alvásdiagosztikai kivizsgálás szükséges (éjszakai poliszomnográfiás vizsgálat, nappali álmossági és éberségi tesztek) és alváslaboratóriumokban történik a terápia elindítása is. Az egyik lényeges terápiás lépés a testsúlycsökkentés, néha már néhány kiló leadása is látványos (illetve “hallható”) eredményekkel járhat. A fogyás a fent említett szív- és keringési betegségek miatt is lényeges. Enyhe esetekben különböző szájba helyezhető eszközök is szóba jönnek, de ezek, valamint a műtéti megoldások hatékonysága nem mindig jelezhető előre. Súlyosabb esetekben az úgynevezett “CPAP” készülék jelent megoldást, mely folyamatosan biztosítja a légutak átjárhatóságát az éjszaka során.
S a sikeres terápia nemcsak a páciens, hanem a hálótárs nyugodt álmát is biztosítja…

Dr. Novák Márta
Pszichopraxis Ambulancia