Fogyatékossággal élő vállalkozók kutatás 2018-2019

Vezetői összefoglaló

A világ felnőtt népességének hozzávetőlegesen 16%-a fogyatékossággal él, ami jelentős társadalmi és gazdasági következményekkel jár mind az egyének, mind az egész társadalom számára. Ugyanakkor az önfoglalkoztatóvá válás, saját vállalkozás indítása, mint foglalkozási rehabilitációs eszköz megoldást jelenthet a szegénységgel és a hátrányos helyzettel is összefüggő alacsony munkaerő-piaci részvételre. A vállalkozóvá válás elősegítheti a munkaerőpiaci és tágabb értelemben a társadalmi integrációt és magasabb életminőséget is eredményezhet. A hátrányos helyzetű, közöttük a megváltozott munkaképességű és fogyatékossággal élő emberek vállalkozóvá válása ráadásul szorosan kapcsolódik az EU foglalkoztatási és növekedési stratégiájához (Európa 2020), melyben a vállalkozói szellem kulcsfontosságú. Joggal vetődik fel tehát a kérdés: ösztönzi és támogatja-e a magyar gazdasági és társadalmi környezet a fogyatékossággal élő emberek vállalkozóvá válását és vállalkozóként való boldogulását?

A témában mindeddig első hazai empirikus kutatásunk célja az volt, hogy feltáró jelleggel megvizsgáljuk és elemezzük a fogyatékossággal élő vállalkozók motivációit, valamint feltérképezzük az előttük álló kihívásokat, akadályokat. A nemzetközi és hazai szakirodalom és a fennálló ökoszisztéma áttekintése után a vállalkozói interjúkra épülő kutatás dokumentumelemzéssel és szakértői interjúkkal kiegészülve ad képet a vállalkozási szféra ezen szegmenséről, és fogalmaz meg javaslatokat egyrészt az inkluzív vállalkozásfejlesztések terén, másrészt a további kutatások számára. Az olvasó a kutatás első évének összefoglalását tarja a kezében.

A megkérdezett vállalkozókból két markánsan eltérő csoport rajzolódott ki. Akik születésüktől fogva fogyatékossággal élnek, leginkább a képzések megválasztásával tudatosan készítették fel magukat mind hivatásukra, mind a vállalkozóvá válásra. A magas szintű tudatosság, a hosszú távú szemlélet és tervezés, valamint a családi támogatás segítette, hogy sikeres vállalkozóvá válhassanak. Akik később, legtöbbször egy baleset során váltak fogyatékossá, fel tudták használni korábbi kompetenciáikat, képességeiket és tapasztalataikat, így folytatni tudták korábbi vállalkozásukat, vagy újba tudtak kezdeni. A családi vállalkozói minta jelenléte mind a két esetben szignifikáns hatással bír, egyfelől a nevelésben (például, hogy a szülők ne védjék, ne féltsék túlzottan gyermeküket), másfelől, hogy egy sikeres vállalkozó szülő vagy egyéb családtag egész életre meghatározó példakép, vagy konkrét esetben szakmai tanácsadó, támogató is lehet.

A példaképek mellett nagyon fontos az önismeret és az önbizalom is. Ez vonatkozik a vállalkozói tulajdonságokra és tudásra, de a fogyatékos állapot elfogadására is. Ez túllendíthet a fogyatékossággal élő személyekre esetileg jellemző passzivitáson és kockázatkerülésen. Ennek ellenére, vagy talán épp ezért a fogyatékossággal élő vállalkozók szeretnének valamit visszaadni a fogyatékossággal élő emberek közössége, a sorstársak számára. Ez jelentheti speciálisan rájuk szabott szolgáltatások nyújtását (pl. vakoknak szóló szoftverek fejlesztése, kerekesszék gyártása), ahol saját tapasztalataik versenyelőnyt is jelenthetnek. Mások felelősségük tudatában ingyenes vagy kedvezményes szolgáltatásokat nyújtanak. Majdnem mindegyik megkérdezett úgy gondolja, feladatuk tapasztalataik megosztása, a többiek bátorítása. Ez azt jelenti, hogy ők maguk is része akarnak lenni a jelen pillanatban elégtelennek tartott ökoszisztémának, nem csak vállalkozóként, hanem példaképként, akár mentorként is.

Egyik interjúalany sem vett részt olyan pályázati vagy mentor programban, amely kifejezetten fogyatékossággal élő vállalkozókat, vagy önfoglalkoztatókat segített volna (páran részt vettek általános vállalkozásfejlesztési programokban). Habár gyakorlatilag mindegyikük szembenézett már nehézségekkel és krízisekkel – pénzügyi problémák, egészségügyi vagy pszichológiai nehézségek, fizikai, illetve kommunikációs akadályok –, egyedül küzdöttek meg ezekkel. Általános véleményük, hogy mivel hátrányos helyzetben vannak, a valódi esélyegyenlőséghez olyan programokra lenne szükségük, amelyek vagy speciálisan fogyatékossággal élő embereket céloznak, vagy előnyt biztosítanak számukra. A jelenlegi ökoszisztémát nem érzik kellően támogatónak. Többek között a fizikai akadálymentesség még mindig komoly problémát okoz. A nehézségek leküzdésében jelenleg a személyes jellemzők és a családi kapcsolatok segítenek legtöbbet, nem egy szélesebb, tudatosan felépített, üzleti vagy állami szereplők által működtetett, támogatott ökoszisztéma.

A megkérdezettek narratívái szerint mind a push (a jelenlegi állapotnál egy jobb állapot felé húzó, vonzó), mind a pull (a jelenlegi állapottól eltoló, taszító) tényezők jelen vannak a vállalkozóvá válás motivációi között. Egyes tényezők evidensnek tűnnek (önmegvalósítás, ambíció, társadalmi változás stb.), míg a pénzügyi nyomás, vagy az egyéb alternatívák hiánya legalább olyan erősen hat a vállalkozás megkezdésére. Ugyanakkor a sikeres vállalkozóvá válás mellett megjelenik például a munka-magánélet egyensúly elérése, vagy a szabadidő finanszírozhatósága, mint cél, ami azt jelzi, hogy a fogyatékossággal élő vállalkozók motivációi akár el is térhetnek a vállalkozóvá válás un. hagyományos motivációitól.

Ezen túlmenően úgy tűnik, a fogyatékossággal élő vállalkozók szerepükből fakadóan kettős hátrányt kell, hogy leküzdjenek: egyrészt, mint fogyatékossággal élő emberek, másrészt mint vállalkozók. A vállalkozóknak hagyományosan tulajdonított képességek és kompetenciák (önmegvalósítás iránti vágy, kockázatvállalási képesség, innováció, mások vezetése) szemben állnak a fogyatékossággal élő emberekkel kapcsolatos társadalmi előítéletekkel, sztereotípiákkal (sérülékeny, kiszolgáltatott, döntésképtelen). Leküzdésükhöz nagyon erős személyes és külső motivációk szükségesek. Azzal, hogy feltártuk ezek mintázatait, reményeink szerint elősegítjük a motivációs tényezőknek az ökoszisztéma más szereplői általi megerősítését.

Kutatásunk következő részében újabb interjúk segítségével vizsgáljuk a vállalkozói életutat, vállalkozói identitást és a társadalmi, gazdasági környezet szerepét a fogyatékossággal élő vállalkozóknál.

Bővebb információ: Csillag Sára (csillag.sara@uni-bge.hu), Győri Zsuzsanna (gyori.zsuzsanna@uni-bge.hu), Budapesti Gazdasági Egyetem, Pénzügyi és Számviteli Kar

A kutatási projektet az Innovációs és Technológiai Minisztérium Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Programja és a Budapesti Gazdasági Egyetem között létrejött együttműködési megállapodás (NKFIH-1259-8/2019) támogatja