A munkát keresők nagyon sokszínűek, nagyon különböző emberek
Az álláskeresők világa – Vajon birtokában vannak-e a magyar álláskeresők a munkahely megtalálásához szükséges képességeknek?
Jellemző a magyar közállapotokra a párbeszéd teljes hiánya: a társadalmi és gazdasági szereplők nem egyeztetésben, dialógusban szerzett ismeretek alapján hozzák meg döntéseiket, hanem elképzelések, fantáziák, sztereotípiák szerint. Úgy tűnik, hogy az álláskeresők és az őket segítő emberek sem a döntéshozókat, sem a sajtó széles rétegeit nem érdeklik. Hiába: a párbeszéd, a dialógus időbe kerül, energia befektetést igényel.
2012. október 17-én a média érdeklődésének teljes hiánya kísérte azt az eseményt, amelyen a Budapest Főváros Kormányhivatalának Munkaügyi Központjában az Oriold & Társai Kiadó könyvet ajándékozott a hivatalban munkát kereső embereknek. Igaz, az átadás egybe esett Matolcsy György bejelentéseivel az újabb megszorításokról. Az senkinek nem jutott eszébe, hogy a GDP növekedésének, a fejlődésnek egyik legfontosabb záloga, hogy a munkanélküli munkavállalóvá és ezáltal adófizetővé váljék. A szakemberek szerint a legtöbb munkavállaló nincs azon képességek birtokában, ami a munkahely megtalálásához, a hatékony önmenedzseléshez szükséges. Ebben nyújt segítséget az átadott könyv, amely végigviszi az olvasót az álláskeresés lépcsőfokain, és gondolkodásra, az attitűdök megváltoztatására késztet.
Az átadáson az újságírók rendkívül sok közérdekű információt tudhattak volna meg Victor Zsuzsannától, a Kirendeltség vezetőjétől, Szegedi Károlytól, az átadott Álláskeresők könyve szerzőjétől, és Oriold Károlytól, a kiadó ügyvezetőjétől.
A Heltai Jenő téri kirendeltség közel 4000 munkanélkülinek segít állást, továbbképzést szerezni. Van olyan nap, amikor a munkatársak 600 főt fogadnak, de a napi átlag körülbelül 300 fő. Az álláskeresők több, mint negyede diplomás, akik egy-egy munkahely elvesztésekor Victor Zsuzsanna szerint jobban „magukba zuhannak”, megtörtnek, mint a többiek. A munka
A munkanélkülivé válás előtt általában lehet azt érezni, ha a munkavállaló lehetetlen helyzetbe kerül, vagy a cég megborul és célszerű ilyenkor másik munkahelyet keresni, mert különben a dolgozó előbb, vagy utóbb el fogja veszíteni állását. Victor Zsuzsanna elmondta, hogy az ügyesebbek reagálnak a körülmények változására és nem lesznek munkanélküliek, hanem időben váltanak.
A munkanélkülivé válók pedig az idő előrehaladtával fokozatosan bezárkóznak, reményvesztettekké, negatívvá válnak. A kérdésre, hogy melyek azok a képességek, amik elősegítik a hatékony önmenedzselést, Victor Zsuzsanna a következőket említette:
Az egyik legfontosabb dolog az önismeret. Kellő önismeret nélkül nem lehet jó munkahelyet találni. Ugyanilyen fontos, és talán az önismeretből következik az őszinteség. Köntörfalazással, mellébeszéléssel nem azt tükrözi a munkavállaló magáról, hogy felelősségteljes, megbízható dolgozó lehet.
Sokaknál nagyon hiányzik az előre gondolkodás, a tervezés, de ez talán a kudarcokkal, a munkanélküliségben töltött hosszú évekkel magyarázható. Ahogy növekszik a munkanélküliségben eltöltött idő, úgy lesz a személy egyre fáradtabb, elcsigázottabb, végül feladja, reményvesztett lesz. (Nekik is szól a könyv.) Ha megvan az önismeret és az őszinteség, ez segíthet az önmenedzselés képességének megtanulásában. Ugyancsak fontos az etika is, és természetesen az önállóság is értékes. A 30 alatti fiatalok közül sokan nem ismerik az öltözködési, viselkedési szabályokat. Sokszor teljesen nem megfelelő ruházatban mennek interjúra. Amikor arról beszélünk, hogy az interjú előtti pillanatban nézzen tükörbe a munkavállaló, nemcsak a külső, hanem a belső tulajdonságok számbavételére is gondolunk.
Ezek egyszerű dolgoknak tűnnek, mégis legtöbbször hosszú folyamat eredménye helyes kialakításuk. Sajnos rengeteg beidegződés keseríti meg az érintettek életét. Pl. sokan, akik a Munkaügyi hivatalhoz fordulnak, nem hiszik el, hogy milyen értékes tanácsokat kaphatnak, s milyen empátiás, hatékony munkakapcsolatba kerülhetnek a munkát keresők a Hivatal dolgozóival. Például egy nagyobb gyerekekkel rendelkező anyuka annak mentén talált állást, hogy rájött, milyen hatékony szervező, a három gyerek nevelésével milyen értékes tulajdonságokra tett szert. Ezen szervezőképesség adta önbizalom volta a kulcsa állásba kerülésének.
A legtöbbször azonban a munkavállalók egyedül maradnak. Sokszor még kérdéseiket sem tudják megfogalmazni. A Szegedi Károly által írt Álláskeresők könyve ezt a magányt oldja. A szerző folyamatosan megszólítja az olvasót. Nem csak gondolkodásra, de tervezésre, tettekre is sarkallja a munkát keresőt. A tettek – pl. egy hatékony motivációs levél megírása – újratervezésre, a személyes tulajdonságok újraértékelésére és ezáltal fejlődésre késztet. A munkát kereső nemcsak nem érzi egyedül magát, hiszen a szerző kézen fogva vezeti, de a könyv olvasásával, a lehetséges feladatok elvégzésével fejlődik, és nem csak reménykedik, de tesz is.
Az Oriold & Társai kiadó az Álláskeresők könyvét örömmel bocsátotta a Munkaügyi Központ rendelkezésére.
Végezetül két kérdés hangzott el: mit ajánl a központ egy állását most elvesztő földrajztanárnak? Victor Zsuzsanna azt válaszolta, hogy sok nagy cég keres diplomásokat, akiket belső képzésben részesítenek. Ilyen cégek pl. a Hankook, a Mercedes, a Bosch. (Nemzetközi tendencia, hogy az egyetemről kikerülő fiatalok nem rendelkeznek piacképes tudással; az egyetemi főiskolai képzés teljesen elszakadt a piaci igényektől, s a fiatalok részben emiatt lesznek munkanélküliek) Arra a kérdésre, hogy mit ajánl az érettségivel rendelkező munkavállalóknak, Zsuzsanna azt felelte, hogy a számítógépes ismeretek, és a nyelvtudás elengedhetetlen. Folyamatosan keresnek pl. németül beszélő ács-állványozókat. De pincéreket, szakácsokat, TB ügyintézőket és mérlegképes könyvelőket sem nagyon lát munka nélkül. Az egyik slágerszakma a víz- és gázvezeték-szerelő és főként a klímaszerelő munkakör. Az álláskeresők könyvében található tanácsok ezzel együtt minden munkavállalónak elengedhetetlenek.
0 hozzászólás