Az ismerkedést rövid bemutatkozással kezdtük – mindenki elmondta mely területen,  konkrétan milyen tevékenységet folytat. A munkatársak elmondták, hogy a klinika pszichoterápiás és rehabilitációs osztályán a betegekkel motivációs elbeszélgetést folytatnak és ezt követően előjegyzés alapján kerül sor az önkéntes felvételre.

A fekvő és a nappali részleg működése elkülönül. A fekvő részlegen a kognitív viselkedésterápiás csoport valamint sématerápiás csoport mellett relaxáció, művészeti terápiás, mese- és kreatívcsoport működik. A nappali kórházban pszichoterápiás szemléletű, változatos szocioterápiás foglalkozásokon vehetnek részt a betegek.

Elsősorban pszichoterápiás (csoportos és egyéni) eszközöket alkalmaznak a gyógyításban, a betegellátás fő célja a pszichés funkciók minél teljesebb visszaállítása. Egy páciens kezelése legalább négy hétig tart, amely hosszabbítható. A programban részt vevő betegek a kezelés eredményeként jelentős változástatásra képesek a gondolkodásmódjukban, változásról számolnak be kapcsolataik terén, javul kommunikációs készségük, stresszkezelő képességük, ami lehetőséget teremt az eredeti életterükben való jobb működésre, munkájukhoz való visszatérésre, vagy új munkalehetőség keresésére.

Ezt követően került sor a különböző területek részletes bemutatására.

Az Addiktológia Osztály 2001. óta működik, 39 ággyal fogadják a betegeket. A multidiszciplináris csapat – orvos, pszichológus, gyógytornász, művészetterapeuta, lelkész, tapasztalati szakértő – minden reggel megbeszélést tart, amelyen beszámolnak az előző nap történéseiről és megállapítják, mi legyen az aktuális feladat, illetve tevékenységi forma. Célcsoport a szenvedélybetegek. Kettősdiagnózisú betegekkel is foglalkoznak. (Kettősdiagnózisú beteg: szenvedélybetegség mellett van más pszichiátriai betegsége is, pl. depresszió, bipoláris zavar.) A rehabilitációs program gyógyszermentes, de a betegek közel 1/3-a kap valamilyen pszichiátriai gyógyszert. Fő céljuk az itt kezelt betegek felépülésének biztosítása, életminőségének javítása. Természetesen ehhez a páciensek aktív közreműködésére van szükség: nem isznak és változnak. A rehabilitáció folyamán megtanulnak úgy élni, hogy szer nélkül tudják megoldani az életük nehézségeit, feladatait. Önismereti tréningen is részt vesznek, ahol a névtelen alkoholisták 12 lépéséből az első négy lépést veszik, valamint szükség esetén egyéni, illetve csoportterápián is részt vehetnek. Ha sikerül a szenvedélybetegséget tünetmentesen tartania, a másik betegségét is könnyebben kezeli.

A Rehabilitációs részleg – együtt dolgoznak az Addiktológiával –, szintén 39 ágyas. Itt is szakorvosok, szakorvos-jelöltek, pszichológusok, mentálhigiénés szakemberek és művészetterapeuták  dolgoznak az osztályon. Gyógytornász segíti munkájukat, a foglalkozásokat pedig a kreatívműhelyben tartják. Minden itt kezelt beteg saját munkalappal rendelkezik, amelyen az egyénre szabott heti programot rögzítik. A betegek igényük és szükségleteik szerint relaxációs, asszertív, pszichodráma, valamint mesecsoportban csoportokban vehetnek részt. Van zenés festésre is lehetőség, heti 2 alkalommal torna- és néptánc-foglalkozást tartanak. Ez utóbbiban a hagyományos népi kézműves technikák sajátíthatják el: gyöngyfűzést, nemezelést, szalmafonást, száraz termésekkel (pl. kukoricacsuhé) történő munka. A Kerek Esztendő Csoportban az évkör aktuális hagyományait ismerhetik meg pl. népi szokások, megfigyelések, népdalok segítségével. Nagyobb ünnepekre közösen készülnek az addiktológiai betegekkel. Minden nap több csoportban gyógyulhatnak a különböző területek betegei.

Ahogy az akut betegek állapota javul, úgy készítik fel őket a rehabilitációra. A pszichológusok már előzőleg is látogatják őket. Segítenek kiválasztani a nekik leginkább megfelelő csoportokat, amelyeket utókezelésük során vagy nappali kórházi ellátásként látogathatnak majd. A rehabilitáció 2-3 héttől 2-3 hónapig tarthat a beteg állapotától és szociális hátterétől függően.

Az Innovatív Pszichiátrián* krízisintervenció is zajlik. Skizofrén, hangulat- illetve szorongásos zavarral küzdő betegek vannak, valamennyien nyílt osztályon kezelhetőek. Részben akut betegek, részben bejáró betegek alkotják a kezeltek körét, akik a gyógyulási folyamatban a későbbiek során nappali kórházi kezelésben részesülnek. Naponta 3-4 féle csoportos foglalkozás valamelyikén vehetnek részt állapotuktól illetve igényüktől függően: mesecsoport, művészetterápiás csoport, többféle rehabilitációs csoport, önismeret pszichodráma elemekkel, asszertív csoport, kétféle gyógytorna valamint verbális csoportok működnek pszichoedukációban. Igény szerint egyéni terápiára is lehetőség van. Művészetterapeuta, szociális munkás és pszichológus foglalkozik a csoportok tagjaival.

A depresszió tudományos kutatása folyik az osztályon. Itt kezdték alkalmazni a TMS-t és ketamin infúziós kezelést.

*Innovatív részleg: a pszichiátriában még nem elterjedt módszerek alkalmazása tudományos kutatások, kísérletes eljárások alapján, biológiai terápiák, (transcranialis mágnes stimuláció (TMS), ketamin infúzió) terápiarezisztens depresszió esetén alkalmazható eljárások.

A Nappali kórház rendszerint 39-es létszámmal működik, illetve néhány ambuláns beteg heti 1-2 alkalommal jár be. 1991 óta működik. Ez a kezelési forma köztes lépcsőfok a kórházi nyílt osztály és munka világa között azok számára akik még nem állnak készen a munkavállalásra. A bejáró betegek egyéni és csoportos terápiában részesülhetnek, de előfordulhat gyógyszeres kezelés is.

Művészetterápiás módszerek

Komplex művészetterápia – jungiánus alapokra épülő, analitikus szemléletű terápiás eljárás – hosszú távú, 1-3 éves terápia, ezért itt csak elemeket tudnak használni, a viszonylag rövid időtartam miatt.

Az önismeretet stimuláló szocioterápiás csoportban az aktív együttműködés segítésére kapnak feladatokat; a gondolatok, dalok, mesék remélhetőleg az otthoni életben is kifejtik majd jótékony hatásukat. Verbalizálás nem mélyen, csak a tudatosítás szintjén történik.

Kerek Esztendő Csoport: Az év jelentősebb eseményeiről, ünnepeiről történő beszélgetés csoportos foglalkozások keretében. A feldolgozás menete: ráhangolódás – főtéma – beszélgetés. Rajzos feladatok is kapcsolódhatnak a feldolgozáshoz: ceruzarajz, zsírkréta, festés, montázs.

Irodalomterápia – verseket, meséket, novellákat, regényrészleteket olvasnak fel, beszélgetnek róla, esetleg képzőművészeti alkotások készülhetnek az irodalmi művekkel kapcsolatosan.

Zeneterápia: lehet aktív vagy passzív. Zeneműveket hallgatnak közösen, valamint különböző hangszereket szólaltatnak meg. A hallott zenét képekben jelenítik meg, elmondják szóban az érzéseiket, gondolataikat. Ritmusgyakorlatok végeznek a zenére, ill. együttesük is van – különböző rendezvényeken, országos versenyeken is eredményesen vettek részt.

Pszichodráma: gondolatébresztő játékos feladat, irodalmi szöveg, tükörjáték – ilyen és hasonló feladatokkal történik a bemelegítés, ráhangolódás. Különböző rajzeszközökkel belső kép alakítása, majd tükörhelyzetből történő megbeszélése következik. Az előkészületek folyamán nem relaxációs, de halk, nyugodt instrumentális zene szól, közben az előre megadott témán – pl. legerősebb szerepem – gondolkodnak, imaginálnak a csoporttagok. Mi az életében a legerősebb szerep? Később beszélhetnek a képekről, megkeresik az erőforrásokat. 1-1 csoportfoglalkozás maximum 1 óra hosszat tart.

A Néptánccsoportban a hagyományokat ismertetik, elevenítik fel, ápolják. Fontos feladat a társas kapcsolatok fejlesztése, javítása.

A Filmcsoport adekvát filmek közös megtekintése után beszélget a filmekről. Segítséget kapnak a saját állapotuk meg/felismeréséhez, megértéséhez. Az érzelmi élet rendezésében is segítenek a filmek. Tematikus filmválasztás után kétszer nézik meg az adott filmet két hónap különbséggel. A feldolgozás folyamán megbeszélik, hogy mi a különbség a filmről a két különböző időpontban alkotott véleményük között.

Kézműves terápiás foglalkozások: zenés festés – önmegnyugtatás a pszichotikus beteg részére, rajzos, feladatok: szabad rajz v. mandalakörök a szorongásos betegek esetében hatékony. A kosár- és szalmafonás a finommotorikus készségek fejlesztését szolgálja, megismerteti a betegeket az anyaggal, a megmunkálás technikájával, a különböző eszközökkel. Ezeknek a foglalkozásoknak jelentős a személyiségfejlesztő hatása.

A Színjátszó csoport tagjai már országos versenyeken is értek el szép eredményeket. A helyzetgyakorlatok sikerélmény nyújtanak, erősítik az önbizalmat. A darabokat a csoport tagjai választják, hozzák, előtte felkészülnek a műből, a szerzőből.

A Varrócsoport szabadidős tevékenységet is mutat, miközben új ismereteket tanít. Fejleszti a finommozgásokat. A közösségben töltött idő, a csapatmunka – részművelet, közös alkotás (varrás, szövés, hímzés, patchwork) – módot ad arra, hogy egymás között is megnyílhassanak a betegek. Ez segíti az orvosok, pszichológusok terapeuták munkáját is, mert új infót adhat a betegről, pl. otthoni körülményekről. Erősíti a bizalmat, a biztonságérzet kialakulását. Önbizalmat ad, asszertivitást tanít.

A terápiát a beteg személyes céljainak megfelelően alakítják, azaz a beteg célja megvalósításának eszköze a művészetterápia.

Mire jó a művészetterápia?

• a betegek gyógyulása, képesek legyenek kiverekedni magukat a betegségből
• emberi vonatkozásokkal találkoznak sajáttal, másokéval
• megnyílnak a betegek, más oldalról is megmutatkoznak,
• önismeret, önmagát másképp láthatja, amiről esetleg korábban nem volt ismerete
• a betegek életszerű szociális helyzeteket gyakorolhatnak szakemberek támogatásával
• az alkotás segíti az érzéseiket, gondolataikat kifejezni, a nonverbális – verbálisba megy át, ami állapotjavulást idézhet elő. (A mentális betegek nem tudják kifejezni, hogy mi a problémájuk, viszont ha a művészi alkotásban megjelenik, a kép alapján verbálisan is ki tudják fejezni magukat.)
• nem teljesítményhelyzetben alkothatnak – hozzászoknak, hogy ne szorongjanak, oldottan végezzék a munkájukat
• a képzőművészeti alkotás a terápia hatékonyságának, a beteg fejlődésének, javulásának is a mutatója lehet
• kiegészíti a diagnosztikus folyamatokat, krízis esetén gyors háttérfeltárásban is segíthet: más szituáció a vizsgálóorvossal való konzultáció, mint a művészetterápiás helyzet, olyan diagnosztikai és terápiás információt kaphat meg a kezelőorvos, ami a terápia hatékonyságát növeli, és a szakorvosi exploráció során nem feltétlenül derül ki
• a terápia folyamatát tükrözheti a tevékenység
• testi-lelki állapotfelmérésre is alkalmas a művészetterápia – testi, lelki traumák manifesztálódhatnak, amit verbálisan nem tud, nem lehet kifejezni a képről pedig már a csoportban is lehet beszélgetni, ezáltal feldolgozódik a trauma, új jelentéstartalmat is kaphat a páciens élménye
• leírja az alkotó, hogy mit ábrázol az alkotás, később pedig beszélni is lehet róla, így nyomon követheti a saját fejlődését is – változás fontossága, semmi sem állandó, így ő is változni, változtatni tud. Nem kell beleragadnia a helyzetbe. Megélheti az érzéseit.
• színesebbé teszi a működést, a terápiát, biztonságot ad arra vonatkozóan, hogy helyes a változás iránya – biztonságérzetet d a terapeutának is.
• önelfogadás, „hatni tudok” érzés, hatóerő.
• érzelmek kifejezése – fontos, h. a beteg meg tudja ragadni a saját érzelmeit, felismerje, meg tudja fogalmazni, így bánni is tud vele.
• sikerélmény – önbizalomnövelés, hozzájárul ahhoz, hogy kockáztatni is merjen
• filmek, irodalmi alkotások segítenek az azonosulásban, példa láttán elindulhat egy tanulási folyamat
• más szerepbe is bele tud helyezkedni. Más nézőpontot kap, más szemszögből látja a saját helyzetét, ezáltal jobban megismerheti a saját, ill. hozzátartozók érzéseit.
• nagy mértékben tudja csökkenteni a szorongást. Kompetenciaélményt ad: „én is jó vagyok valamire”
• megkönnyíti a munka világába való átmenetet, mivel maga a művészi alkotás létrehozása is munkával jár, egy híd a jelen állapot (beteglét) és a jövő (egészséges lét), a munkavállalás lehetősége között.

Közös művészetterápiás tevékenységek:

Folyamatosan közösen dolgoznak a csoport tagjai, és a terapeuták sem csupán a jelenlétükkel, irányításukkal vesznek részt, de konkrét tevékenységeket is végeznek a csoporttagokkal együtt. Pl. a fazekas foglalkozásokon készült nagy vázához mindenki hozzátett egy-egy maga készítette darabot, a varró körben együttesen készítették el a díjnyertes patchwork-takarót. A zeneterápiás és néptánccsoport ünnepeken, rendezvényeken lép fel a karácsonyi műsorukról videofelvétel is készült.

A team tagjai közösségi konferenciákon tartanak előadásokat munkájukról, de írásban nem jelentetik meg eredményeiket. Nemzetközi kutatási eredményekről nincs ismeretük, illetve nem vesznek részt nemzetközi programban.

A helyreállító igazságszolgáltatásról (restorative justice) az intézmény dolgozóinak részletes, konkrét ismereteik nincsenek. Oriold Károly projekttanácsadó elmondta: a helyreállító igazságszolgáltatás egy olyan technika, amely módot ad arra, hogy a sértett  – itt most elsősorban a betegek, egészségügyi ellátottak sérelmére gondolunk – jóvátételt kapjon; orvosolják az anyagi, érzelmi traumát, visszaállítsák a biztonságérzetét. Lehetőség arra, hogy kifejezésre jusson a fájdalom, az elszenvedett igazságtalanság, a bűncselekmény határát súroló trauma – egy legalább húsz fős közösség előtt. Fő célja: közösségi szinten kerüljön tudatosításra, hogy jogellenes cselekedet ment végbe, megértetni az elkövetővel a felelősségét és alkalmat adni neki, hogy közvetlenül szembesülve tettének súlyával el tudja fogadni és fel tudja dolgozni a felelősségre vonást, a büntetést. A helyreállító igazságszolgáltatás része a jóvátétel anyagi értelemben is.

A kórház dolgozói elmondták, hogy hasonló technikákat esetenként ők maguk is alkalmaznak elsősorban családterápiában, alkoholbetegek esetében lenne érdeklődés erre a fajta munkamódra.

A beszámolót követően megtekintettük a művészetterápiás foglalkoztatókat is. Csodálatos múlt századi szövőszékeken készítenek gyönyörű szőnyegeket, szőtteseket, a falakat művészi értékű festmények, grafikák díszítik. A fazekas műhelyben szebbnél szebb alkotások bizonyítják, milyen értékes munka folyik a Debreceni Kenézy Kórház Pszichiátriai Osztályán, amelyről a betegek is elismerően nyilatkoztak.