A bőr létfontosságú szerepet játszik a testi és lelki egészség fenntartásában. Határterületként érzékeli és integrálja a környezeti ingereket, ugyanakkor tükrözi a belső állapotot a külvilág felé. A pszichoszomatikus bőrgyógyászat vagy pszichodermatológia a pszichiátriai betegségek bőrtüneteivel és a – főleg krónikus – bőrbetegségekhez társuló pszichés eltérésekkel foglalkozik. Úgy becsülik, hogy a bőrbetegségek legalább egyharmadában pszicho-szociális faktorok is szerepet játszanak és ezekben az esetekben lelki gyógymód alkalmazása is indokolt.
A bőr és az idegrendszer kapcsolatát a közös ektodermális eredet is bizonyítja. Csecsemő-és kisgyermekkorban az érintési ingerek fontos szerepet játszanak a központi idegrendszer érésében, de a csont-, súly,- és mozgásfejlődésben is. A taktilis stimuláció (simogatás, gyengédség) hozzájárul az én fejlődéséhez, a testhatárok kialakulásához.

A bőr és az idegrendszer kapcsolatának fiziológiás megnyilvánulása erős érzelmek esetén az elpirulás, vagy a félelem, szorongás hatására fellépő izzadás, elsápadás.
Kóros esetben bizonyos bőrtünetek pszichiátriai eltérés lehetőségére hívják fel a figyelmet, például a beteg által létrehozott bizarr hámhiányok, karcolások, az ún. artefakt elváltozások. A kényszeres megnyilvánulások közé tartozik a pattanások feltűnő mértéket öltő kivakarása, a hajtépés, körömrágás. Először gyakran bőrgyógyászt keresnek fel azok, akik fóbiásan félnek az AIDS-től, a nemi betegségektől, vagy akik azt hiszik, hogy a bőrük alatt élősködők mászkálnak.

A bőr és a lélek kapcsolata mára már molekuláris szinten is bizonyítást nyert: a neuropeptidek biztosítják a kétirányú kommunikációt a bőr és az idegrendszer sejtjei között. Így válik érthetővé a stressz, a negatív gondolatok és érzések közvetlen provokáló hatása a különböző bőrbetegségekben, amely a betegségtől és a betegtől függően eltérő mértékű lehet.

Nagy betegcsoportot vizsgálva az emocionális faktorok kiváltó tényezőként szerepelnek legalább, vagy több mint 50%-ban a fokozott izzadás, a viszketés és vakarózás, a hajhullás, a vírusos szemölcsök, az alkati ekcéma, a krónikus csalánkiütés, a pikkelysömör, a herpesz, a rozacea, az akne (pattanásosság) esetén.
Stressz hatására csökken a viszketésküszöb, a vakarózás pedig stresszre adott válasz lehet.
Így lobbanhat fel egy eleve viszkető bőrbetegség, főleg ha egyéb stressz-oldó mechanizmusok nem alakultak ki. Mindez jól megfigyelhető az alkati ekcéma és a pikkelysömör esetén.

A pszichoszomatikus komponens megjelenhet a kiváltó okok között, de maga a bőrbetegség is okozhat olyan stresszt, szorongást, pszicho-szociális hátrányokat a beteg számára, ami lelki támogatást igényel. Elég arra utalni, hogy adott esetben bárki számára látható, el sem takarható, mint az arcon, vagy a kézen lévő elváltozások.

Napjainkban a bőrbetegek is a hagyományos orvosi kezelés mellett alternatív megoldásokat, kiegészítő kezeléseket keresnek. A természetgyógyászati módszerek nagy nyilvánosságot kapnak. A pszichoterápia lehetősége nem eléggé ismert, noha eredményességét számos bőrbetegség esetén kontrollált vizsgálatok bizonyítják.

Mik a pszichoterápia előnyei a bőrbetegségek gyógyításában?

• nem toxikus, nincs mellékhatása – ellentétben számos gyógyszeres kezeléssel
• lehetőséget ad az állapotromlás kivédésére
• a páciens olyan módszert sajátíthat el, melynek révén kontrollt szerez betegsége felett

Mik lehetnek a pszichoterápia céljai?

Az alapbetegségtől függően:

• gyógyulás, tartós tünetmentesség,
• a betegség szubjektív tüneteinek (viszketés, vakarózás) mérséklődése
• a bőrjelenségek számának, kiterjedésének csökkenése
• a páciens általános állapotának kedvező változása (oldódó szorongás, jobb alvás, javulás a szociális zavarok, visszahúzódás terén)

Mely bőrbetegeknek ajánlott a pszichoterápia?

• azoknak, akik megfigyelték, hogy krónikus betegségükre hatással vannak a lelki tényezők
• akiknek betegsége a megfelelő bőrgyógyászati kezelésre nem javul – amint ezt Dr. Keresztes Zoltán is hangsúlyozta közleményében
• akik úgy érzik, hogy hasznos lehet számukra és szeretnék megpróbálni

A pszichoterápiás eljárások többsége bőrbetegek részére is alkalmas. A kísérő pszichés tünetektől függően választható a pszichoanalitikusan orientált, a dinamikus pszichoterápia, kognitív terápia. A viselkedésterápiák főleg a kényszeres tünetek és vakarózás esetén váltak be. Hatásosak a relaxációs-és szimbólumterápiák, a hipnózis. Összehasonlító vizsgálatokban azok az ekcémás, pikkelysömörös, aknés betegek, akik pszichoterápiában is részesültek, jobban javultak, mint akik csak a hagyományos kezelést kapták.
Külföldön hagyománya van a pszichoszomatikus osztályoknak, önsegítő csoportoknak is.

Az integratív gyógyításban a beteg embert, mint bio-pszicho-szociális egységet szemlélik, ahol a testi, lelki és szociális faktorok oda-vissza kölcsönhatásban működnek. Ennek megértése, alkalmazása a gyógyításban mind az orvos, mind a páciens szempontjából fontos, mert tartós eredményesség csak így érhető el.

Dr. Kása Margit
bőrgyógyász, pszichoterapeuta, hipnoterapeuta
e-mail: margit.kasa@axelero.hu