A cikkben szereplő megkeresést kaptuk az info@lelekbenotthon.hu-ra. A levelet név nélkül közöljük, de szakértőnk válaszát névvel.
“Jogi kérdésben szeretnék tanácsot kérni.
Kisfiamról közel egy éve tudjuk, hogy baj van vele. Vizsgálat vizsgálatot
követett, míg végül kiderült, hogy figyelemhiányról van szó, hiperaktivitás
nélkül. Szegény gyereknek annyi szakemberhez kellett elmennie, annyian
vizsgálták, hogy ha egy mód van rá, elöször bemutatom az újabb szakembernek
az eddigi írásbeli szakvélemények alapján és csak ezután, szükség esetén
viszem el a gyereket. Már teljes betegségtudata van.
Legnagyobb meglepetésemre az egyik szakember, akinek a szakvéleménye a
legrészletesebb és legátfogóbb, nehezményezte, hogy küldözgetem
szakvéleményét fünek-fának. Mivel egyszerüség kedvéért emailben küldte el
nekem, én is digitálisan szoktam továbbküldeni. Gyakorlatilag copy right-ra
hivatkozva háborodott fel, és azt mondta, csak nekünk küldte azt a
szakvéleményt, nem terjesztésre szánta. Ezen meglepödtem, de be kell látnom,
hogy digitális formában valóban könnyü “lopni”. Ezentúl faxon vagy
fénymásolatban küldjem csak el szakvéleményét vagy még arra is vonatkozhat a
copy right? Hát nem az lenne a cél, hogy a többi szakember egy átfogó képet
kapjon a paciensröl? Hogy is van ez jogilag?

Elöre is köszönöm szépen segítségüket.”

Jogász szakértőnk, Ifj. Dr. Lomniczi Zoltán válasza:

A kérdéssel kapcsolatban az alábbi rövid szakvéleményt adom:

A hatályos egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. Törvény (a továbbiakban: Eütv.) 136. § (1) bekezdése kimondja, hogy a beteg vizsgálatával és gyógykezelésével kapcsolatos adatokat az egészségügyi dokumentáció tartalmazza. Az Eütv. 24. § (3) bekezdés a) pontja szerint a beteg jogosult a gyógykezeléssel összefüggő adatainak kezeléséről tájékoztatást kapni; az e) pont szerint egészségügyi adatairól indokolt célra, saját költségére összefoglaló vagy kivonatos véleményt kapni, amellyel a továbbiakban a beteg illetve törvényes képviselője jogosult rendelkezni.

Az orvosi titok – elnevezésétől eltérően- nem az orvosnak, hanem a betegnek a titka, ezért azzal is a beteg rendelkezik. Az Alkotmányról szóló 1949. évi XX. Törvény alapján a magántitokkal, orvosi titokkal való rendelkezés joga amennyiben az nem sérti mások alapvető jogait – nem függhet semmilyen orvosi, intézményi hozzájárulástól.

Az egészségügyi adatok kiadásának megtagadása indokául betegellátó oldalról gyakran fel szokták hozni azt az érvet is, hogy a dokumentációban szerepel azon orvos, ápolónő vagy laboratóriumi vizsgálatot végző személy neve, aki a kezelést végezte, és így az iratkiadás sértheti ezen személyek jogait. E felfogás azonban téves. Amikor a beteget vizsgálták, kezelték, akkor értelemszerűen találkozott azzal a személlyel, aki ellátását végezte, ráadásul egy szakvélemény esetében teljesen természetes, hogy a szakvéleményt adó nevével felel a dokumentumban foglaltakért. Ebből következően a betegellátásban részt vett munkatárs, illetve a szakvéleményt készítő orvos nevének kiadása az adott személy személyiségi jogait nem sérti, és ilyen alapon a betekintés, sokszorosítás megtagadására nincs lehetőség.

Üdvözlettel:
Lomnici Zoltán