Az alkohol oka vagy eszköze az iszákosságnak?

2022 márc 3 | Addiktológia, Agresszió, alkohol

Dali kép

Út a szalonspicctől a májzsugorig

A háború előtt a házunkkal szemben levő házban egy sokgyerekes család lakott. A családapa minden munkanap dolgozni járt, szakmunkás volt. Szombat este azonban leitta magát, az egyébként barátságos emberből az ital kihozta a dühindulatot, időnként késsel fenyegetőzött, a feleségét verte. Az egyik kislány átrohant hozzánk segítségért. Apám átment és lecsendesítette a szomszédot. Amikor nagyobb lettem, apám után settenkedtem. Ekkor láttam először dühöngő ittas embert. Magamban nagyon elítéltem a viselkedését. Nem is értettem, hogy egy ilyen barátságos ember italosan, hogy tud így viselkedni.

Az egyetemen a kábítószerek és az alkohol okozta betegségekről tanultam.

A központi katonai kórházban elvonókúra folyt. Akiket kértek, hogy kérjék, azok közül többen ittasan vagy másnaposan jöttek be. Amikor levezényeltek a pszichiátriára, megbeszéltük, hogy szombat délután jöjjenek be, hétfő reggel belgyógyászati és laborvizsgálat. Erre azért volt szükség, hogy a kúrát el tudjuk indítani. A mi osztályunkon két deci bort kaptak és egy olyan gyógyszert (antetil), ami kellemetlen közérzetet, vérnyomás kiugrást esetenként hányást okozott. Tulajdonképpen enyhe aldehid mérgezést idéztünk elő. Néhány óra múlva a tünetek elmúltak, elláttuk őket egy heti gyógyszerrel, szigorú alkoholtilalmat írtunk elő és a következő héten a kezelést megismételtük. Ezzel feltételes reflexet idéztünk elő. Aki rendszereresen járt, már a borszagtól is hányingert érzett. Másnál az ecetes uborka provokálta a rossz érzést. A közérzésük javult és absztinens életmódot folytattak. Az egyik ápoló megfigyelte, hogy a kezelés után még együtt maradtak, betértek egy cukrászdába, alkohol nélkül szórakoztak. A családi helyzetük javult.

A pécsi honvédkórház ideg-elme osztályán a kezelést csoportosan kezdtük. Az iváspróbák után valamelyik munkatársam beszélgetett a résztvevőkkel. Egy év után a diákkörösök földolgozták a kórtörténeteket és keserűen vettük észre, hogy csak 30 százalék nem tért vissza az italhoz.

Vasas bányával együttműködés alakult ki, Pál Tibor bányaorvos a leszállás előtt vetette be a gyógyszert a vájárokkal. Kiderült, hogy csökkentek a „bumlik”, az ivás következtében kiesett munkanapok. Amikor egy pszichiáter doktornő vette át a kezelés irányítását, kevesebben hagyták abba az elvonókúrát. A hangsúly egyre inkább a csoportos megbeszélésre tevődött át, egyre kevesebb gyógyszert és iváspróbát alkalmaztunk.
Az osztályra elkeseredett, testi panaszokkal gyötrődő feleségek is bekerültek. Szinte szállóigévé vált, hogy a férjük józanul olyan, mint egy falat kenyér, de, ha beiszik trágár hangon, gyakran tettlegesen bántalmazta a családját. Azok a feleségek, akiknek volt hová menekülniük, otthagyták az italozó férjüket. Ott volt gond, ahol a feleségnek se szakmája, se befogadó rokona nem volt.

Az igazságügyi intézetben elmeszakértőként találkoztam az alkohol okozta problémákkal. A vizsgálatra az alkoholisták családi tragédiája miatt került sor. Többnyire súlyos testi sértés vagy halált okozó bűntettben szerepeltek a szakértők. Kiderült, hogy az ittas tettesek gyakran nem emlékeztek a cselekményükre. Több alkalommal az italozó ember feleségét kellett vizsgálnunk, aki védekezés közben bántalmazta a részeg férjet. Előttem kibontakozott a tragédia, tulajdonképpen a véletlenen múlt, hogy kiben áll meg a nagykés. Vizsgáltunk olyan tettes nőt, aki az italos férjtől nem tudott megszabadulni, a verések miatt megölte két gyermekét és utána öngyilkosságot kísérelt meg. Az elme megfigyelőben elmondta, hogy nagyon szerelmes volt a fiúba, akiről tudta, hogy időnként iszik, de abban bízott, hogy mellette nem fog italozni. Egy férj, amikor felesége otthagyta, imádott kislányát ölte meg, majd ő is öngyilkosságot kísérelt meg.

Kirajzolódott előttem a történés, az általam vizsgált alkoholisták anya típusú, domináns feleséget kerestek, aki kezdetben elfogadta őket, majd követelményeket támasztott velük szemben. Ez ellen talán tudat alatt is lázadtak, ez az ital hatására erőszakos, tettleges cselekményben tört felszínre. Az élettörténetük megbeszélése során gyakori volt az italos apa, aki részegen verte a feleségét, kamaszkorában ő védte az anyját. Amikor ez a fiú felnőtt és megnősült ugyanez a magatartásmód ismétlődött. Arra kellett gondolnom, hogy az anya minden szeretetét fiának adta. Ezt gondolom egy olyan lelki mechanizmusnak, ahol a szerető anyára hajazó nőket választottak feleségül. Az is felmerült bennem -tapasztalataim alapján-, hogy a domináns nők „kisfiús” viselkedésű férjet keresnek. Az is erősítette ezt a gondolatomat, hogy egyes nők a második vagy a harmadik férjükkel is így járnak. Talán ezért volt hatékonyabb az elfogadó női csoportvezető, aki nem büntette az elvonókúrára felvett férfiakat. A kisfiús, infantilis viselkedésű férfiak szeretetre vágynak, de azt viszonozni nem tudják. Ez csalódás forrása lehet és ettől a rossz érzéstől a hangulatjavító alkohol átmenetileg vagy tartósan megszabadítja őket.

Többször előfordult, hogy az alkohol és a máj volt az értekezlet témája. Engem is meghívtak. Elmondtam, hogy ezeknek a testi bajoknak az okozója az alkohol. Itt én nem a testi betegségekről, hanem a háttér kérdésekről beszéltem. A testi tünetek gyógyíthatók vagy megállíthatók, de a lelki okok befolyásolására az orvosi modell nem érvényes. A hallgatóság köréből szólást kért egy férfi. „Sebész főorvos voltam, többször voltak megvonásos tüneteim, három elvonókúrán vettem részt, eredménytelenül. Rátaláltam a névtelen alkoholisták csoportra, ahol az ivás tilos volt, de az odajáró, már száraz csoporttagok elfogadtak. Az együttes munka, étkezés közben baráti kötődések alakultak ki. El tudtam hagyni az ivást, rendeztem a családi életem, újra sebészként kezdtem dolgozni.”

Egy másik alkalommal munkaközvetítőknek az alkohol káros következményeiről szóltak az előadások. Ott fejtettem ki, hogy nem az alkohol az igazi ok a függőség kialakulásánál, hanem a lelki élet zavarai játszanak közre, hogy nem tudják abbahagyni. Itt is felállt egy középkorú nő, aki elmondta, hogy milyen mostoha gyermekkora volt, ivott, szerelmet árult, de eljutott egyházi intézetbe, ahol elfogadták, teológiát végzett és most a hasonló sorsúak számára szervez és vezet egy intézményt a szabadulni nem tudók magatartásának újratanulására.

Egy neves baranyai borász adott helyt egy orvosi konferenciának. Az előadások szünetében a kulturált borivásról beszélt a résztvevőknek és megkínálta őket a legfinomabb borából. Hangosan megszólalt egy férfi „ Én ebből a borból nem ihatok, mert alkoholbeteg vagyok. A névtelen alkoholisták közösségében le tudtam szokni az ivásról. Újra kezdtem dolgozni, de egyetlen korty alkoholt sem fogyaszthatok. Amióta nem iszom nemcsak a lelkiállapotom, hanem az alkohol okozta betegségeim is enyhültek.”

Az alkoholizmus és a társadalmi beilleszkedési zavar egyéb formái azokat az egyéneket veszélyeztetik, akik felnőtt korukban a konfliktusaikra, válsághelyzeteikre a gyermekre jellemző érzelmi-indulati megnyilvánulásokkal válaszolnak:
– érzelmi reakcióik túlméretezettek, szabályozatlanok,
– érzelmi beállítódásuk ellentmondásos önmagukkal és másokkal szemben,
– önértékelésük bizonytalan, ezért a kudarcokra, csalódásokra különösen érzékenyek,
Az érzelmi élet megrekedése a kora gyermekkorban következik be, és ha a szocializációs zavar a későbbiekben nem kerül korrekcióra, az egyén a környezetében típusos devianciának kiszolgáltatott. Minél korábban kerül felismerésre és befolyásolásra az iszákos magatartás, annál kedvezőbb lehet a megállítása.

Az alkoholtól és minden bódulatkeltő szertől való függőség kialakulásához a tudósok szerint legalább öt feltétel szükséges:
– olyan szer, mely emeli a hangulatot és oldja az érzelmi feszültséget;
– olyan társadalmi és társas környezet, amelyben az egyéni problémamegoldás, konfliktus feldolgozás szokásos módja az ivás és egyéb „búfelejtés”
– olyan személyiség, aki érzelmi feszültségeit, válsághelyzeteit a szokásos módon feldolgozni nem tudja;
– a bódulatot keltő anyaggal való folyamatos kapcsolat, mely kórtani és kórélettani károsodásokat idéz elő;
– olyan társadalmi környezetet, mely az alkohollal való visszaéléssel szemben túlzottan elnéző vagy közömbös beállítódású.

Az alkohol a legagresszívebb magatartásformákat hívja elő. A múlt század utolsó évtizedeiben végzett kutatások szerint az alkohol a bűnözésben, a mentális betegségekben, az önpusztításban jelentős szerepet játszik. A vizsgált devianciák között közel 30 százalék kölcsönös átfedés volt.

(Társadalmi Beilleszkedési Zavarok 1980-90)

Archívum

A Facebook szabálya szerint a cikket csak akkor tudja lájkolni oldalunkat, ha egyidejűleg be van jelentkezve a Facebook fiókjába.

Kövessen minket!

Szóljon hozzá!

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Archívum

Share This